Huszár Medárd
2004 december 16-án születtem, Nyíregyházán. Egy kéttannyelvű iskolában kezdtem az általános iskolát, ahol elsőtől negyedik osztályig úgy megtanítottak angolul, hogy a későbbiekben már nem nagyon kellett belehalnom a tanulásba, hogy meglegyen az angol 5-ös. Ötödiktől a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumba jártam (ami még akkor 8 osztályos gimnázium volt).
Rengeteg dolgot kipróbáltam az eddigi életem során. Mindig is egy túlpezsgő gyerek voltam, ami azóta se változott, és ezért anyukám "kénytelen" volt beíratni mindig valami sportra: fociztam, kosaraztam, röpiztem, kézilabdáztam, tollasoztam, úsztam, lovagoltam.
Emelett elkezdett érdekelni a zene. Amikor kaptunk ingyen, egy nagyon régi, alig használható zongorát, kb. két hét volt, hogy már be is legyek iratkozva a Vikár Sándor Zeneiskolába. Az érettségivel megegyező évben tettem le a klasszikus zongora alapvizsgám, és mindeközben gitározni is megtanultam.
A színészetre csak úgy tekintettem, mint hobby, mint sok minden másra, de ahogy értem, meg közeledett a pályaválasztás, egyre jobban éreztem, hogy nem akarok más lenni, mint színész.
Megmagyarázhatatlan, de túlságosan is kitartó érzés ez. 2023 szeptemberében megkezdtem a tanulmányaim a Pesti Magyar Színiakadémián. Azóta, amiket tanulok, akiket megismerek, csak még jobban belelök a színházszeretetbe. Szerintem ez naponta változik, de ha most kérdeznék meg tőlem, hogy szerintem mi a színház vagy mit jelent számomra, akkor azt mondám, hogy: A színház egy...élet 100%-os megtapasztalása, minden nap. Olyan dolgokat élhetsz meg, amit egy "átlag" ember életében egyszer! Vagy olyan dolgokat, amit meg sem élnék én magam. S ebben létezni, a szenvedést is élvezni... Én a
színházban érzem úgy, hogy élek, igazán.